Bonsai

Átültetés

A bonszáj, mivel kis cserépben van, hamar felhasználja a földben levõ tápanyagokat még akkor is ha pótoljuk azt. Ezért szükséges a rendszeres átültetés. Fiatal, erõteljesen növõ fákat évente, az idõsebbeket, lassabban növõket 2-4 évente ültessük át. Amint lehet át kell ültetni a fát, ha a cserepe nagyon kicsi, (ha nem éri el a fa magasságának 2/3-át), ha a gyökér kilóg a cserép alján a lyukból és ha a földje nagyon rossz minõségû. A Távol-Keletrõl vagy Hollandiából behozott fák földje gyakran igen kemény, agyagos, vagy néha nem is föld hanem "termesztõ közeg". Ezeket átültetés nélkül nagyon nehéz megtartani. 15 cm-nél kisebb tálban kezdõ bonszájos nagyon nehezen tudja a fát megtartani, ilyen kis tálnál elõfordul, hogy kánikulai idõben, vagy fûtött szobában naponta többször is kell öntözni.

Az átültetés idõpontja:

Pihenõ idõszakkal nem rendelkezõ fák egész ében átültethetõk, de ha nem sürgõs akkor várjuk meg a kora tavaszi idõpontot. Ezek az egyenlítõi, trópusi, szubtrópusi növények és a mediterránok egy része.
A többi fánál az átültetési idõszak õsszel a lombhullás után kezdõdik, és tavasszal a rügyek megduzzadásáig tart. Csak fagymentes idõben végezzünk átültetést. Ha már a nedvkeringés megindult, a rügyek duzzadtak, kibomlottak, akkor nagy a valószínûsége, hogy a fa nem marad meg. Az a tapasztalat, hogy bonszájnál a tavaszi idõszak a kedvezõbb. Tû és pikkelyes levelûeket április elseje körüli idõben ültessük, esetleg szeptember elején. Nagyon fontos, hogy a régi földbõl maradjon a gyökereken.

A bonszáj földjének összetétele:

1/3 rész jó minõségû virágföld.
1/3 rész savanyú tõzeg. (Hansági vagy Novobalt).
1/3 rész szitált sóder.
idõs nagyméretû (50cm felett) fáknak a földjébe agyagot is szoktak keverni.

Savanyú földet kívánó fáknál több tõzeget használjunk. Néhány különleges igényû fa, pl: Rododendron esetén érdeklõdjük meg milyen föld szükséges.
A szakirodalom sok egyéb adalékot is közöl, ezek ott beszerezhetõk de nálunk nincsenek forgalomban. Sokszor hibás fordítás miatt fura anyagokat ajánlanak. Gyakori a "mohaföld", aminek a tõzeg megfelel, vagy pl. a márvány, bazalt zúzalék a sóder helyett, vályog, ami az agyaggal egyenlõ.
A tõzeg a vízháztartást szabályozza és lazává és savas kémhatásúvá teszi a földet. Összekeverés elõtt szét kell dörgölni ha csomósan összeállt. Savanyú földet nem tûrõ növényeknél nem használható. Kis csomagokban is kapható a vetõmag boltokban és a Hermes üzletekben de a jobb virágüzletek is tartják.
A sódert ne olyan helyrõl szerezzük be ahol kutyák, macskák elszennyezték. A szita lyuknagysága 2-3 mm körül legyen, nagyméretû fáknál durvább darabok is megengedhetõek. Ha nem nagy mennyiségrõl van szó és nincs megfelelõ szitánk, egy gyermek homokozó szita vagy mûanyag tésztaszûrõ kanál is megfelel. Van aki a port is kiszitálja a sóderból, ennek nincs jelentõsége.
Az átültetés együtt járhat a gyökérmetszéssel. Ez azonban a mi éghajlatunk alatt veszélyes tevékenység, csak akkor végezzük ha feltétlenül szükség van rá, akkor is nagyon óvatosan, kismértékben. A hajszálgyökereknek maximum a negyedrészét vágjuk le. A vastagabb gyökereket, melyeken kevés hajszálgyökér van, bátran vágjuk le. Akinek nincs gyakorlata kérjen meg elõször szakembert, menjen el egy bonszáj klubba ahol megnézheti a helyes gyökérmetszést.
Több évig ugyanabba a cserépbe visszaültethetjük a fát, csak ha aránytalanná válik tegyük nagyobb tálba.

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat