DOKUMENTÁLÁS (rajzolás, fényképezés)
Aki néhány bonsajt nevel, és jó memóriája van, még néhány év távlatából is tudja, melyik növényét honnan, kitõl, mikor és mennyiért szerezte be, mi a növények magyar és botanikai (latin) neve. Emlékszik arra, hogy növényét milyen földben nevelte, mikor, milyen mûveletet végzett el rajta, és ennek milyen eredménye volt. Megjegyezhetõ-e mindez esetleg hosszú évekre visszamenõleg is? Talán igen - talán nem. Az biztos, hogy akinek egy-két tucat bonsaija van, sok mindenre minden bonsaijával kapcsolatban nem emlékezhet. Így elõ fordulhat, hogy fontos teendõk egyik évrõl a következõre halasztódnak, mert idõben nem jutott eszünkbe elvégzésük, és késõbb, az idõ elõrehaladtával már nem lehet biztonsággal végrehajtani például az átültetést. Olyan tanácsot szeretnék adni, amely hasznos lehet a gyakorlati munkában, egyben követni is lehet minden egyes növény fejlõdését, és összesítve havi, heti, napi programot is lehet készíteni.
Készítsünk nyilvántartási lapot minden növényrõl! Ezen a legfontosabb adatok a következõk: a növény magyar neve, botanikai latin neve a változat feltüntetésével, a beszerzés éve, helye (honnan, kitõl), a növény beszerzéskor becsült kora, a növény, bonsai nagysága, elképzelhetõ stílusa.
Nagyobb-nem tejfölös pohárnagyságú - növényrõl célszerû vonalas vázlatrajzot készíteni vagy le fényképezni azt, hogy a beszerzési állapotot rögzítsük.
Néhány szót a rajzolás fontosságáról. Ezt a készségünket érdemes egy kicsit fejleszteni, nagy segítségünkre lehet. Tegyük magunk elé a nõvényt, és egy vonallal vázoljuk fel a törzs vonalát, figyeljük meg gondosan a növény vázát, a törzshöz rajzoljuk fel az ágakat, majd minden egyes ágon figyeljük meg a kisebb ágakat. Ezeket megrajzolva kialakul a fa vázszerkezete. Ezt a vázat vékony vonallal körül lehet határolni a lombbal, és kialakult a fa elsõ vázlata. Tovább lehet kísérletezni kétvonalas rajz elkészítésével is. Késõbb, a formázás elõtt felvázolhatjuk prebonsainkat a lekerülõ ágak nélkül, vagy rajzolhatunk a növényünkhöz hasonló stílusváltozatot.
Ha fényképet készítünk, ehhez hasonlíthatjuk rajzunkat, vagy a fa és fénykép alapján kijavíthatjuk a korábbi vázlatot. Ezzel a korán sötétedõ téli estéken szórakozhatunk, és fejleszthetjük rajztudásunkat, amit majd mint bonsai - elõadók táblán, közönség elõtt is be lehet mutatni. A nagy bonsaimesterek mind kitûnõ rajzolók is. A fényképek, ha azokat idõrendi sorrendben készítjük, olyan "családi" albumot eredményeznek, amelyben bonsaink fejlõdésének minden mozzanatát követni lehet. Egyesek ezt túlzottnak tartják, nem így Pius Notter, aki Bonsai címû könyvének immár második kiadásában legszebb bonsaijainak kialakulását, átalakítását, formázását 6-25 db színes képsorozat segítségével mutatta be, olyan sikerrel, hogy 170 oldalas négynyelvû könyvét egy év alatt szétkapkodták.
Visszatérve a nyilvántartási lapra, továbbfolytatva az azon szereplõ adatok felsorolását: a növény elõ nevelésének részletei, a talaj, az elhelyezés (nap - félárnyék - árnyék), a trágyázás, elõzetes mûveletek, metszések. A következõ rész a bonsaialakítás megkezdésének idõpontja, mûveletei, gyökérvisszavágás, hajtás, lombcsökkentés, drótozás kezdete, ennek levétele, beültetés és ezen mûveletek következõ elvégzésének elõjegyzése (év, hó, nap). Esetleges kísérletek leírása, például levélmetszés, tapasztalatok, eredmények. Ezt a tanácsot nem feltétlenül kell megfogadni, e nélkül is lehet nagyon szép bonsait csinálni, de ha valaki komolyan kíván ezzel a hobbival foglalkozni, jó, ha követi, mert például egy kiállításon csak így lehet lelkiismeret furdalás nélkül kiírni a bonsai jelzõtáblájára, hogy 17 éves, és bonsaitálban nevelik 12 éve, egyébként ez csak dicsekvés.
A bonsaikról készített mûvészi felvételek végtelenített, homokszínû, világoskék vagy piros, bordó, egyszínû hátteret igényelnek, és több oldalról történõ, de minimum két lámpát vagy villanófényt, úgy, hogy a háttér árnyékmentes legyen.