Bonsai

A bonsai öntözése

A bonsai nevelésénél az öntözést tartom a legfontosabbnak, mert a fák elpusztulásának ez a leggyakoribb okozója. A legtöbb növény, helytelen öntözés esetén rövid idõ alatt tönkremehet, ezért fordítsunk rá gondot.
Nem lehet szabályt alkotni, hogy hány naponként öntözzünk, mert a növények igényei is különbözõek, és a környezet is nagyban befolyásolja az öntözés gyakoriságát. Azonban általános szabály: a föld sohase száradjon ki teljesen. Ha a föld felszíne kiszürkül, akkor öntözni kell. A kereskedõktõl kapott információ legtöbbször hibás, mert a gyakran ajánlott heti egy-kétszeri öntözés Hollandiában, vagy Japánban megfelelõ lehet, mivel ott a tenger közelsége miatt a levegõ nedvességtartalma jóval magasabb a mienknél.
A bonsait nehéz túlöntözni, mert ha megfelelõ vízáteresztõ képességû földet használunk, a felesleges víz a tál alján levõ lyukon kifolyik. Azért vigyázzunk, hogy a föld ne legyen lucskos, és az edény alatti tálban ne álljon víz. Egyes fák igen érzékenyek az ilyen pangó vízre.
Tájékoztatóul megemlítem, hogy nekem nyáron, úgy a szabadföldi, mint a szobai növényeket, és télen a fûtési idõben általában kétnaponként kell öntöznöm. A 10 cm-nél kisebb edényben levõ fáknak naponta adok vizet. Õsszel és tavasszal a ritkább öntözés is elegendõ. A szabadban, pincében teleltetett növényeket is idõnként ellenõrizni kell, hogy nem száradtak-e ki, és ha szükséges, fagymentes idõben öntözni kell. Külön felhívom a figyelmüket arra, hogy nyári kánikulában, egy 2-3 napos vikkend alatt ha nem gondoskodunk az öntözésrõl, hazaérve már csak a kiszáradt fákat találjuk.
A kereskedelemben kapható fák nagyon kicsi tálban vannak. Saját tapasztalatom szerint 15 cm-nél kisebb tálban nagyon nehéz a fát megtartani, mert olyan hamar kiszárad a föld, hogy kánikulai idõben és télen fûtött szobában esetleg naponta többször is meg kellene öntözni. A tál mérete legyen kb. kétharmada a fa magasságának, azaz egy 30 cm-es fához 20 cm-es tál való.
Sokan a növényt teljesen bemerítik vízbe, addig, amíg megszûnik a bugyborékolás. Ezt én nem tartom helyesnek, mert a víz kimossa a földbõl a tápanyagokat. Csak akkor javaslom, ha a föld nagyon kiszáradt, vagy erõsen agyagos és nehezen veszi fel a vizet.
Ettõl eltérõen öntözzük a pozsgás álbonsaikat, pl. a majomfát (igazi neve: pozsgafa, latinul crassula) és a porcsint. Ezeket csak igen ritkán, kevés vízzel öntözzük, egy- négy hetente.
Az ellenkezõ véglet többek közt a törpe bambuszok, és a mocsári ciprus.
A fikuszfélék szeretik, ha a rendszeres öntözés néha elmarad, és egy kissé (sohasem teljesen) megszikkadnak.
Elõfordul, hogy az öntözõvíz azonnal átfolyik a földön, és nem nedvesíti át rendesen. Ennek oka lehet a hibás föld összetétel, túl sok gyökér, ha régen nem volt átültetve és földigiliszta is kerülhet a földbe, annak járatai miatt átfolyik a víz. Ezekben az esetekben amint lehet, át kell ültetni a fát.

Az öntözõvíz minõsége.

A növények nagy része savanyú kémhatású földet kíván. A magyarországi vizek általában kemények, vagy nagyon kemények. Ezért az öntözés hatására a talaj fokozatosan lúgossá válik. Ha a növény nem túl kényes, akkor elég, ha az évenkénti átültetésnél a földbe savanyú tõzeget keverünk, ez biztosítja az alacsony pH értéket. Érzékenyebb növények esetében ez nem elég. Ezeket lágy vízzel kell öntözni. Ezt elérhetjük úgy, hogy esõvízzel, vagy esõvíz és csapvíz keverékkel öntözünk. Csökkenti a keménységet, ha a vizet felforraljuk és kihûlés után ezzel öntözünk. Egyéb módszerekkel is kísérleteznek, pl. savanyú tõzeget tesznek egy edénybe, és a vizet ebben hagyják állni egy napig. Hallottam arról is, hogy a vízbe literenként néhány csepp citromot tesznek.

A gyakoribb, savanyú földet kívánó növények:

Acer palmatum
Azalea
Cryptomeria
Crassula
Gardenia
Ilex
Myrtus
Nyírfélék
Podocarpus
Rhododendron
A tûlevelûek nagyrésze savanyú talajt kíván, de nem túl kényesek.

Párásítás

Sok fa, a mediterrán (szubtrópusi) trópusi, egyenlítõi fajok többnyire magas páratartalmat kívánnak. A mi lakásainkban kimondottan alacsony a páratartalom, panellakásban mértek 10%-ot is, ami a sivatagi viszonyoknak felel meg. Hazájukban ezek a növények 80-90%-os páratartalmú helyen élnek, ezt szokták meg évmilliók alatt, nehezen viselik az ettõl nagyon eltérõ körülményeket. Még a hazai növények is kedvelik a párás helyeket, hisz az erdõk az igazi élõhelyei ezeknek.
Ezért a fák lombját ajánlatos naponta legalább egyszer állott vízzel permetezni. Kedvelt és sikeres elhelyezési mód az, hogy egy nagyobb tálat telerakunk agyaggranulátummal vagy apró kavicsokkal. Megtöltjük vízzel és erre rakjuk a bonsait úgy, hogy ne érjen a tál alja a vízbe. Ezzel páradús környezetet érünk el.

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat